Projekt időtartama: 2022.09.01.-2026.02.28.
Pilot területek: Belgium, Magyarország, Románia
A projekt célja:
A PLOTO projektet szervező görög partnerek és magyar részről a MÁV-START Zrt., a RSOE és a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem résztvevői segítségével összetett
rendszerekkel térképezzük fel a kikötő területét, annak érdekében, hogy árvíz, illetve egyéb
veszélyhelyzet esetén felkészülten tudjunk cselekedni. A projekt célja a többszörös veszélyt
jelentő környezeti kockázatok kezelése, intelligens, gyors és hatékony válaszadás, valamint
operatív, stratégiai alkalmazkodási és mérséklő intézkedések támogatása. A projekt felgyorsítja a
teherszállítási és logisztikai szektor átállását a folyamatok, a technológia és a logisztika
fokozottabb automatizálására, digitalizálására, szabványosítására és interoperabilitására.
A projekt várható eredménye:
A PLOTO projekt eredményei várhatóan tovább erősítik az európai árufuvarozási és logisztikai
ágazatok termelékenységének és hatékonyságának magas színvonalát, miközben biztosítják a
hálózat megbízható elérhetőségét olyan kedvezőtlen körülmények között is, mint például
szélsőséges időjárás, földrengések és egyéb veszélyek.
– Klímatudatos válságkezelés valós idejű információkkal az időjárási viszonyokról
– Kockázati modellek és az IWW-elemek sérülékenységének értékelése többféle veszély esetén
– Elemzési keretrendszer, amely lehetővé teszi az információáramlást a veszélytől a rendszer
kockázat/ellenálló képessége felé
– Modellezési és szimulációs környezet az IWW ellenálló képességének és a különféle veszélyek
miatti lehetséges hatásoknak a felméréséhez
– A PLOTO integrált prototípusai és a projekt pilotjainak végrehajtása a meghatározott
forgatókönyvek alapján
Várható hatásai:
– A belvízi utak hajózhatóságának biztosítása, legalább 50%-os kapacitás biztosításával szélsőséges
időjárási események esetén
– Növeli az infrastruktúra szélsőséges időjárási és emberi eredetű eseményekkel szembeni
ellenálló képességét azáltal, hogy legalább 80%-os hálózati szintű kapacitást biztosít a zavarok
idején
– Ezen infrastruktúrák mobilitásának és a teherszállítási/logisztikai hálózatainak rugalmasságának
és zavartalan működésének biztosítása
– Legalább 30%-kal növeli az újrahasznosított anyagok felhasználását a szállítási módokon belül
vagy azok között
– Csökkenti a környezeti hatásokat (kibocsátás, talaj-/vízszennyezés, ökoszisztémák degradációja)
az infrastruktúra építése, karbantartása, üzemeltetése és leszerelése során az EU
környezetvédelmi jogszabályaival összhangban