BEMUTATKOZÁS
CÉGFILOZÓFIÁNK
A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. munkatársai és vezetősége hosszú távú, megbízható és tisztességes együttműködésre törekszik partnereivel és elkötelezett amellett, hogy partnerei számára egyértelművé tegye azt, hogy társaságunkkal meg tudják valósítani célkitűzéseiket.
Szolgáltatásaink magas színvonalát, partnereink elégedettségét jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberekkel, folyamatosan fejlesztett és karbantartott infrastruktúrával, valamint modern minőségirányítási rendszerünk fenntartásával biztosítjuk.
TÖRTÉNETÜNK
1928. október 20-án avatta fel és adta át Horthy Miklós kormányzó a kikötőt. Mivel a francia tőkések kiszálltak a projektből, így a magyar kormány úgy döntött, hogy állami vállalatként fog üzemelni a kikötő, Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötő (1928-1937) néven.
Nem csak itthon, de nemzetközileg is elismerté vált a frissen átadott kikötőt, ami október 28-án Döbrentey Gábor igazgató irányításával megkezdte üzemelését. Ekkor kiadták a rendtartásra vonatkozó rendeletet, ami többek között tartalmazta az áruk tárolását, kezelését és azok ki- be és átrakását, valamint a kikötő használati díját, a kikötésre való jogosultságot és annak módját, a hajók közlekedési és rakodási módját és a kikötő igazgatóság és révhatóság óráit.
1934-ben a kikötő forgalma elérte az 568 230 tonnát. A beérkező hajók száma 1837 darab volt, a kapacitások egyre szűkösebbé váltak így szükségesnek találták a bővítést. Így indult meg a második medence kiépítése, daruk és mérlegek beszerzése, a csatornázás és vasúti pályák fejlesztése.
Ezekre a beruházásokra a minisztertanács 4 millió pengőt adományozott. 1934. augusztus 14-én a Ganz angyalföldi gyárában vízrebocsátották a Budapest Duna-tengerjáró hajót ezáltal a Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötő tengeri kikötővé vált. Végül a II. medence építése befejeződött és ismét Horthy Miklós adta át 1937 május 12-én.
Június 4-én a kormány új vállalatot alapított Magyar Királyi Budapesti Nemzeti- és Szabadkikötő (1937-1940) néven, ezzel a változtatással a tényleges vámmentességre utalva.
Budapest 1948-ban elfogadott egy városfejlesztési programot, amelyben a kikötőre vonatkozó célkitűzés a rakpartra irányuló teherforgalom megszüntetését volt hivatott szolgálni. A kikötőben tapasztalható, háború utáni forgalomvisszaesés kezdett mérséklődni, olyannyira, hogy az 1947. augusztus 1-jén elindított 3 éves terv feladatait 1949. december 31-ig sikerült teljesíteni.
1948 után a Szabadkikötő önállósága megváltozott, 1983-ig a MAHART Magyar Hajózási Rt, mint állami vállalat keretén belül önálló üzemigazgatóságként működött.
1983 és 1986 között önállósága szünetelt.
A kikötő 1987. január 1. és 2003. október 31. között a MAHART Magyar Hajózási Rt. szervezetén belül önelszámoló egységként folytatta tevékenységét. 2003. november 1-jétől, a MAHART Magyar Hajózási Rt-ből történő kiválással, MAHART-Szabadkikötő Részvénytársaság néven, határozatlan időtartamra alakult meg a Társaság zártkörű részvénytársaságként, és mint a MAHART Magyar Hajózási Rt. általános jogutódja működött tovább.
2005. március 10-én megkapta az országos közforgalmú kikötő státuszt. 2005. május 26 -án a MAHART-Szabadkikötő Részvénytársaság tulajdonosa, az ÁPV Rt. elhatározta a Társaság kiválás útján történő szétválását és megalapította a MAHART-Szabadkikötő Rt-t, amelyet 2005. augusztus 31.-én a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe a szétválást bejegyezte, valamint létrejött jogutódként a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt, mely a terület és a felépítmények haszonélvezőjévé vált.
Társaságunk, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt., a MAHART-Szabadkikötő Részvénytársaságból, annak jogutódjaként jött létre 2005. szeptember 1-én. Cégünk rendelkezik a csepeli Szabadkikötő 75 éves üzemeltetési jogával, és a területen található ingatlanok haszonélvezeti jogával. Az átalakulás során a BSZL Zrt.-hez került a korábbi MAHART-Szabadkikötő Részvénytársaság összes üzleti tevékenysége a kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Átkerült a BSZL Zrt.-be az ingatlanokon kívül lényegében az összes befektetett és forgóeszköz, beleértve a jogelőd Társaság leányvállalatainak üzletrészeit is.
A teljes körű kikötői szolgáltatásokat nyújtó BSZL Zrt. üzemeltetésében levő terület mintegy 153 hektár. Három üzemelő medencéjében összesen 18 hajóálláshely van kiépítve. Teljes körű vasúti és hajózási kiszolgálás áll ügyfelei rendelkezésére, és a Kikötő területén Ro-Ro terminál is üzemel.
A kikötő 2005-ben országos közforgalmú kikötő minősítést kapott.
A BSZL Zrt. egyik fő tevékenysége az ingatlan bérbeadás, amelynek keretében mintegy 24 ha közművesített fejlesztési terület, több, mint 200 ezer négyzetméter fedett raktárterület, és 18 ezer négyzetmétert meghaladó irodaterület áll a Kikötőben működő több mint 70 bérlő használatában.
A Szabadkikötő fekvése és elrendezésbeli adottságai lehetőséget teremtenek egy nemzetközileg is jelentős kikötő és logisztikai központ kiépítésére. A területén működő, az országban egyedül vízoldali rakodó kapacitásokkal is rendelkező konténer terminál alkalmat ad a várhatóan fellendülő dunai konténerszállításba való bekapcsolódásra. A Kikötő jelentős nagyságú, a kikötői-logisztikai funkciókon kívül egyéb irányú fejlesztésekre is lehetőséget adó fejlesztési területtel rendelkezik a városközpont közvetlen közelében, Budapest egyik perspektivikus, jelentős fejlődés előtt álló körzetében.
