Rövid projektcím: InterGreen-Nodes

Keretprogram: InterregCentral Europe

Projekt végrehajtásának időtartam: 01.04.2019 – 31.03.2022

A projekt célja: 

Az intermodális terminálok – közöttük az áruforgalmi kikötők – közvetlen környezetükkel együtt nélkülözhetetlen elemei az intermodális teherszállításnak Európában. Ezek a csomópontok gyakran nehezen birkóznak meg a teherszállítás gyors ütemben növekvő mértékével kapacitáshiány és tervezési nehézségek miatt, további az egyes szállítási módok különböző mértékben, de terhelik a csomópontok közvetlen környezetét is.

Az InterGreen-Nodes projekt célja a teherszállításban résztvevők közötti koordináció fejlesztése a piaci igények, az EU ajánlások és a területi tervezés irányvonalai mentén.

A partnerek harmonizálják a területi tervezési módszereket és fejlesztik az intermodális terminál belső folyamatait, figyelembe véve a terminálok közvetlen környezeti igényeit is. Ez lehetővé teszi, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni a jövőbeni megnövekedett áruszállítási igényekhez, valamint a terminál folyamatait környezetkímélőbb módon tudják működtetni.

A projektben részt vevő partnerek:

1. TechnischeHochschuleWildau (D) – Vezető Partner
2. GemeinsameLandesplanung Berlin-Brandenburg (D)
3. UnioneRegionaleCamere Di CommercioIndustriaArtigianato E Agricoltura Del Veneto (ITA)
4. Berliner Hafen- und LagerhausgesellschaftmbH. (D)
5. Rostock Port GmbH (D)
6. MinisteriumfürEnergie, Infrastruktur und Digitalisierung Mecklenburg-Vorpommern (D)
7. Autorità di SistemaPortuale del MareAdriaticoSettentrionale (ITA)
8. Interporto Bologna (ITA)
9. ITL Bologna (ITA)
10. Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (HUN)
11. Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület (HUN)
12. KTI – Közlekedéstudományi Intézet (HUN)
13. Luka Koper, pristaniski in logisticnisistem, d.d. (SLO)

A projekt költségvetése:

2.321.950,80 euró teljes projektköltségvetés, ebből 1.880.329,68 euró ERFA támogatás

Projekt honlap: https://www.interreg-central.eu/Content.Node/InterGreen-Nodes.html

Program honlap: https://www.interreg-central.eu

Project co-fundedbythe European Union

A projekt az INTERREG CENTRAL Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

TÁJÉKOZTATÁS

A BSZL Zrt. beszerzési eljárást tervez indítani az Interreg CENTRAL EUROPE által támogatott CE-1444 Intergreen-Nodes projekt workshop feladatainak ellátására.

A pályázathoz szükséges referencia: 2 db workshop szervezési referencia az elmúlt 5 évben.

Kérjük, hogy előzetes érdeklődését jelezze számunkra az e.aranyi@bszl.hu-n címen 2022. április 11-ig.

2022. április 6.

Letölthető dokumentumok: Central Europe Interreg Corcap 1. Press Release

A projekt időtartama 2017 júniusától számított 36 hónap.

Három szakmai munkacsomag

A felmerülő feladatokat a projekt három éve alatt évenkénti ütemben végzik el a projekttagok, minden munkacsomag koordinált és hatékony végrehajtásáért egy megválasztott projekttag a felelős.

Az első feladat a terminálok és kikötők elemzése, azok fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozása. A projektcsoporton belül az olasz Consorzio ZAILOG munkatársai felelősek a feladat végrehajtásáért. A feladat végrehajtása során főbb fókuszpontok:

1. a fő közlekedési hálózatokhoz, különösen a TEN-T törzshálózathoz és átfogó hálózathoz való kapcsolódások,
2. a terminál operatív és logisztikai irányítási rendszere,
3. egy speciális, regionális szintű SWOT analízisen keresztül a partnerek értékelik mind belső, mind külső folyamataikat annak érdekében, hogy meghatározzák a szükségleteket, kihívásokat, valamint tökéletesítsék eljárásaikat. A projekt szintjén meghatározott közös módszertan alapján az elemzések 3 témakört érintenek:
4. a multimodális csomópontok utolsó mérföld kapcsolatai, fókuszálva a multimodális csomópont hatékonyságára, a csomópont operatív kapacitásának határát jelentő szűk keresztmetszetek feloldására (infrastruktúra),
5. a multimodális terminálok hatékonysága és optimalizálása (management),
6. a multimodális szolgáltatások értékelése (szolgáltatások).

A második munkacsomag felelős partnere a lengyel Codognotto Poland szállítmányozó és logisztikai vállalat.

A logisztikai csomópontokat és kikötőket gyakran jellemzi a régi technológiák alkalmazása, melyek nincsenek összhangban a standardokkal, és többek között rossz környezeti hatásokhoz vezetnek. A modernizáció hiánya a magas tőkeszükségletnek és a hosszú megtérülési időnek köszönhető. Az utóbbi években mindössze néhány befektetés és konkrét eredmény született. A második munkacsomag kidolgozása lehetőséget ad a logisztikai csomópontok és a kulcsszereplők számára, hogy tökéletesítsék “zöld” tervüket. Célja, hogy jobban megbecsülje és kiértékelje az alternatív üzemanyagok (elektromos, LNG/CNG, hybrid) alkalmazásához szükséges befektetéseket, és jobban definiálja az energiafogyasztás csökkentését és az innovációk bemutatását célzó terveket. A projekt szintjén meghatározott közös módszertan alapján először SWOT analízis készül az ökoinnovációs megoldásokhoz kapcsolódó 3 témakört érintően:

1. alternatív üzemanyagok alkalmazása,
2. energiahatékony megoldások a csomópontok közötti közlekedés során,
3. a képzési szükségletek elemzése és a képzési folyamat meghatározása.

Az első két munkacsomagban a BSZL a kikötőre vonatkozó vizsgálatokat készíttet el, melyek célja új megoldások alkalmazása a kikötői logisztikában és a városi területek ellátási láncában.

A harmadik modul magyar koordinációban zajlik, a Budapesti Szabadkikötő Zrt. vezetésével. Az első két munkacsomag kutatásai szerint kidolgozott javaslatok alapján a logisztikához kapcsolódó, változatos célú un. pilot projektek valósulnak meg a munkacsomagban, a BSZL esetében az LNG kikötői tárolására/felhasználására koncentrálva.

Project co-funded by the European Union

A projekt az INTERREG CENTRAL Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A DBS Kapurégió projekt célja a Duna-Fekete-tenger régiójának fejlesztése: hogy vonzó térséggé  válhasson a Közép-Európa és a Fekete-tenger, valamint a Kaszpi-tenger és a Távol-Kelet közötti tengeri és belvízi áruszállítás számára. Mindezt a kikötők, a régiók és más kulcsszereplők közötti intenzív és magas minőségű együttműködés révén kívánja elérni a projekt.

A közös erőfeszítések célja, hogy javítsák mind a kikötők, mind a teljes régió elérhetőségét és erősítsék a tengeri és belvízi hajózási útvonalak és a kapcsolódó szárazföldi területek közötti interoperabilitást. Az intermodális áruszállításban rejlő lehetőségek tudatosítása mellett a meglévő és új útvonalaknak a környezetbarát szállítási rendszerek irányába történő elmozdítását is célul tűzte ki a projekt.

Az öregedő infrastruktúra és a nem hatékony, nem átlátható intermodális szolgáltatások akadályozzák a vízi szállítási rendszerben rejlő lehetőségek kihasználását. A projekt azon a meggyőződésen alapul, hogy a közszféra, a kikötők és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szervezetek együttműködése kulcsfontosságú sikertényező a vízi szállítási rendszer minőségének, megbízhatóságának és hatékonyságának növelésében.

Az együttműködés önmagában még nem vezet a kívánt eredményekhez, az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell:

• jól megalapozott (lehetőségek elemzése, megvalósítási ütemterv készítése),
• magas szinten előkészített (megvalósításra kész projektek listája, finanszírozási útmutató),
• célzott (közös jövőkép, közös együttműködési stratégia) és
• megfelelően támogatott (a projekt élettartamán túlmutató együttműködési platform).

A projekt az alábbi konkrét célkitűzéseket szolgálja:

• Az együttműködés alapjainak a megteremtése, a DBS Kapurégió fejlesztésében való hatékony kooperáció érdekében.
• A vízi szállítási rendszer növekvő vonzereje révén a projekt segíti a DBS Kapurégió jelentősebb szerepének betöltéséhez szükséges előfeltételek megteremtését.
• Annak érdekében, hogy lehetőség legyen tovább fejleszteni a DBS Kapurégiót a projekt végrehajtása után is, a projekt támogatja egy intézményesített platformon keresztül valamennyi kulcsszereplő számára a hosszú távú együttműködést.

Módszertan

A projekt előtt álló komplex kihívások multidiszciplináris megközelítést igényelnek. A projekt központi munkacsoportja olyan partnerekből áll, akik biztosítják a közszféra (városok, régiók és minisztériumok), a kikötők és egyesületeik, valamint egy tudományegyetem bevonását is a fejlesztésbe. Összekötik azokat a kulcsfontosságú szereplőket, akik együtt dolgoznak egy fejlettebb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező DBS Kapurégió érdekében. Az együttműködés és egy közös vízió iránti elköteleződés érdekében a projekt különböző regionális műhelymunkák és visszacsatolást lehetővé tevő fórumok eszközével ad lehetőséget az érdekeltek aktív bevonására.

A módszertan egyszerre foglal magában alulról felfelé és felülről lefelé irányuló megközelítést:

• A projekt alapvetően alulról építkezik, biztosítva ezzel az összes meglévő információ felhasználását és a regionális igények kielégítését: a projekt felhasznál valamennyi elérhető információforrást, beleértve korábbi elemzéseket feldolgozó kutatásokat és tanulmányokat, statisztikákat, miközben nagy hangsúlyt fektet az érdekelt felek intenzív bevonására.
• A közös kihívások és fejlesztési igények mentén megfogalmazott közös jövőkép az egész DBS Kapurégió jelentőségét nemzetközi szintre helyezi. Az ún. „Útvonalterv (Roadmap)” egy nemzetközi jelentőségű dokumentum (meglévő tervek és szakpolitikák felhasználásával), melynek célja a közös jövőkép eléréséhez szükséges intézkedések meghatározása.
• A harmadik lépés a felülről lefelé irányuló megközelítést követi, és az „útvonaltervet” valóban regionális szintre helyezi, serkenti a helyi kötelezettségvállalást azáltal, hogy lebontja a nemzetközi szintű intézkedéseket konkrét helyi teendőkre (regionális cselekvési tervekre).

Fenti tevékenységekkel párhuzamosan jön létre egy együttműködési platform, mely magában foglal valamennyi, a projektben résztvevő partnert. A projektben alkalmazott megközelítés biztosítja, hogy a platform olyan világos közös jövőképpel, közös stratégiával és közös megvalósítási menetrenddel rendelkezzen, melyet az összes érintett partner elfogad és támogat.

Projekt partnerek

A partnerség 10 költségvetéssel rendelkező és 20 társult stratégiai partnerből áll, melyek az összes Duna-menti országot lefedik.

A partnerség nemcsak a kikötőket és az azokhoz kapcsolódó szervezeteket, hanem az országos, regionális és helyi hatóságokat is magában foglalja, akik szerepe azért is fontos, hogy integrálják a projekt ajánlásait helyi, regionális és nemzetközi politikájukba. A projekt a kikötőket a térségen belül meghatározó vízi és szárazföldi szállítási csomópontoknak tekinti.

A partnerség innovatív célja, hogy ernyőt képezzen valamennyi érintett fél felett. A projekt által lefedett régiók egy-egy képviselője költségvetéssel rendelkező projekt partner. Az ő feladatuk, hogy bevonják a társult partnereket a régióból, tőlük visszajelzéseket gyűjtsenek, valamint beszámoljanak a projekt központi munkacsoportjának – így biztosítva valamennyi érdekelt fél bevonását az egész projektbe.

Társult partnerek

NÉMETORSZÁG

• Bayernhafen GmbH & Co

AUSZTRIA

• ecoplus. Alsó-Ausztriai Gazdaságsegítő Ügynökség
• Bécsi Kikötő
• Bécsi Városfejlesztési és Tervezési Főosztály
• Osztrák Városok és Települések Szövetsége
• Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium
• Duna Régió Munkaközössége

SZLOVÁKIA

• Pozsony Régió Önkormányzata

MAGYARORSZÁG

• Magyar Dunai Kikötők Szövetsége
• Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
• Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

HORVÁTORSZÁG

• Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium
• Vukovári Kikötő

SZERBIA

• Újvidéki Kikötő
• Vajdasági Autonóm Tartomány

BULGÁRIA

• Várnai Kikötő
• Közlekedési, Információs és Kommunikációs Minisztérium

ROMÁNIA

• Alsó-Duna Galaci Folyamigazgatósága

MOLDOVA

• Közlekedési és Közúti Infrastruktúra Minisztérium
• Ukrán Tengeri Kikötők Hatósága (Izmail Tengeri Kikötők Hatósága)

Vezető partner

Alsó-Ausztria Tartományi Kormánya
Landhaus 1, Haus 16, 3109 St. Pölten, Ausztria

Kapcsolattartó személyek
Mr Christian Popp
+43 2742 9005 900
christian.popp@noel.gv.at

Ms Christina Narval
+43 680 4066661
c.narval@verracon.at

Project parners on the map:

• Alsó-ausztriai Tartományi Kormánya (AT)
• TINA Vienna GmbH (AT)
• Public Ports (SK)
• Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (HU)
• Galac Város Önkormányzata (RO)
• Vukovári Kikötői Hatóság (HR)
• Újvidéki Egyetem (RS)
• Bolgár Kikötői Infrastruktúra Társaság (BG)
• Várna Város Önkormányzata (BG)
• Burgasz Város Önkormányzata (BG)

Project co-funded by the European Union

A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt háttere, indokoltsága:

A Kelet/Kelet-Mediterrán folyosó (OEM Corridor), melynek Rostock-Budapest közötti szakasza a projekt beavatkozási területe, összeköti Közép-, és Dél-Kelet Európát. A Drezda – Prága szakasz egyre nagyobb túlterheltsége, valamint az alternatív, a bécsi csomóponton keresztül haladó TEN-T folyosók korlátozott kapacitása miatt az OEM folyosó mentén található területeken a hatékony árufuvarozás multimodális hozzáférhetőségét regionális különbségek jellemzik. Ezen okok miatt szükségessé vált a közlekedési folyosó kibővítése egy új vasútvonallal, mely a német tengeri kikötők és különböző végállomások közötti összeköttetést javítja, különös tekintettel Csehországra, Magyarországra és Szlovákiára. A projekt célja a hatékony, környezetbarát áruszállítás megkönnyítése az OEM folyosó Rostock-Budapest közötti szakaszán.

A projekt időtartama: 2019. 04.01. – 2022.03.31.

A projekt várható eredményei:

A multimodális, környezetbarát árufuvarozásba való infrastrukturális befektetés előnyeinek kihasználása érdekében Szászország együttműködést kezdeményezett német, cseh, szlovák, illetve magyar partnerekkel. Az együttműködés során létrejövő stratégiák és akciótervek, valamint az úgy nevezettKorridor kihasználtsági tervek (CorridorCapitalisationPlans) segítenek a regionális fejlesztés és logisztika új lehetőségeinek kiaknázásában, valamint a környezeti hatások enyhítésében az energiacsökkentés támogatása, valamint a környezetbarát szállítási módok népszerűsítése révén. Továbbá, az új vasútvonal által tovább erősödhet a Szászország, Usti régió és Prága közötti kapcsolat. A multimodális logisztikai pontok és közlekedési szolgáltatások működési követelményei tekintetében a kidolgozott tervek minden TEN-T törzshálózati folyosó esetén hozzáadott értéket képviselnek. A meglévő infrastruktúra minőségének és kihasználásának javítása érdekében tett lépések hozzájárulnak egy fenntarthatóbb árufuvarozás létrejöttéhez. Az intermodális csomópontok és belvízi kikötők közötti összeköttetés javítása, valamint új intermodális szolgáltatások feltérképezése kézzelfogható előnyöket jelentenek egy hatékonyabb árufuvarozás kialakításához. A közlekedés és területfejlesztés területén érvényes politika jobb összehangolása, valamint a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználása a fenntartató fejlődés irányába fogja elmozdítani a szektort, és hozzájárul a Közép-Európai városok és régiók élhetőbbé tételéhez.

https://www.interreg-central.eu/Content.Node/CORCAP.html

Projektelemek:

1, 2, Északi összekötő út, északi és déli szakasza – a Weiss Manfréd út tehermentesítése céljából épülő elkerülő út, mely a HÉV vágányok Szabadkikötő felőli oldalán halad majd. A megépülő utat a kikötőbe északi irányból érkező járművek használják majd, így tehermentesítve a Weiss Manfréd utat. 2014. november – 2015. október

3, Észak-déli összekötő út – A Szabadkikötő északi és déli területeit összekötő út, mely szintén tehermentesíti a Weiss Manfréd utat, hiszen a két terület között eddig csak az I. és II. kapun ki-, illetve belépve haladhatott a gépjármű forgalom. Az út megépülését követően ez a forgalom a kikötőn belül bonyolódhat, így tehermentesítve a Weiss Manfréd utat. 2014. november – 2015. október

4, Kültelki és Mirelit vágányok korszerűsítése – a Szabadkikötő területén áthúzódó, a kikötő területére történő vasúti beközlekedést, illetve a területen belüli vasúti közlekedést biztosító vágányrendszer fő vonalának átépítése, korszerűsítése valósul meg. 2014. november – 2015. október

5, Kis nyílt rakodó és a II. számú medence észak-nyugati sarkának úthálózat fejlesztése – új, hajórakodásra alkalmas terület kialakítása a II. számú kereskedelmi medence mellett, partfal megerősítés, vasúti vágányok, térburkolat, megközelítő út kiépítésével. 2014. november – 2015. október

6, Gabonatárházi vágányok korszerűsítése – A Gabonatárház környezetében található vágányok korszerűsítése, új rakodófelület építéssel, a hatékonyabb kiszolgálás érdekében. 2014. november – 2015. május

7, Nyíltrakodói vágányok korszerűsítése – A Nyíltrakodó területén kiszolgálást biztosító vágányok, valamint térburkolat korszerűsítése. 2015. május – 2015. szeptember

8, IV. számú teherparkoló kialakítása – A jelenleg burkolat nélküli terület beton térburkolatot kap, így a tehergépjárművek biztonságosabban, hatékonyabban használhatják majd. Az új burkolat nagyobb terület egyidejű használatát teszi lehetővé, rendezettebb módon. 2014. november – 2015. április

9, 5. számú kihúzóvágány térvilágítása – A meglévő vágány mellett új térvilágítási hálózat kiépítése. 2015. február – 2015. május

KIOP-2.2.2-2-2007-10-0002/1

KIOP-2.2.2-2-2007-10-0001/1

Az 58,54 millió forint európai uniós támogatással megvalósuló projekt keretében a Csepeli Kikötőben partfal helyreállítására, valamint ponton építésére került sor.

A projekt célja a Magyarországon történő áruszállítás jobb logisztikai kiszolgálásának elősegítése volt a közlekedési infrastruktúra elemek fejlesztése révén.

A KÖZOP-4.6.0-14-2014 „Kikötői alapinfrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése” című pályázati kiíráson, az Új Széchenyi Terv keretében 2014 decembere és 2015 júniusa között összesen 58.540.350 forint támogatás segítségével történt a fejlesztés a kikötőben.

A beruházás magában foglalta az úgynevezett Nyíltrakodó partfal helyreállítását, mely a 2000-es évek rekord árvizei során rongálódott, valamint hogy a kikötői hajós forgalom számára biztonságos, mobil kilépési pont biztosítását a régi, már nem felújítható ponton helyett. Az 1800 m2 partfal helyreállítására 2015 januárjában sor került, ezt követően a ponton építése júniusban valósult meg.